Fogászati kezelések

Fogtömések

A fog felépítése/részei

A fog külső rétegét a fogíny felett a fogzománc alkotja, ami az emberi test legkeményebb szövete. Az alatta található fogállomány (dentin) veszi körül a fogbelet (pulpát). A pulpa tulajdonképpen erek és ideg halmaza; az erek táplálják a fogat, az ideg pedig a különféle behatásokat közvetíti az idegi központ felé. Ez az ideg felelős a fogfájásért. Ha a fogzománc sérül (fogszuvasodás vagy a fog sérülése miatt), akkor a fájdalomingereknek kevésbé ellenálló pulpa - a dentin apró csatornácskáin keresztül - elérhetővé válik a külvilág számára, és a fog fájdalommal reagál.
A fogak alul az állkapocs (mandibula), felül a felső állcsont (maxilla) fogmeder nyúlványában "ülnek". A csont és a fog közötti kapcsolatot számtalan apró kis szalagocska, rost biztosítja.

Így alakul ki a szuvasodás

A baktériumok szénhidráttal táplálkoznak, és savakat termelnek, melyek megtámadják a fogzománcot. Fogszuvasodás akkor következik be, ha a fogzománc a savak hatására folyamatosan elveszíti ásványianyag-tartalmát, elvékonyodik, porózussá válik és áttörik, beomlik. Ha a lyukat nem tömik be, a baktériumok eljutnak a fogüregig, ami gyulladást és nagy fájdalmat okozhat. Ha pedig ezt a gyulladást nem kezelik, a baktériumok akár a véráramba is bejuthatnak, ami először az állcsontot, majd az egész szervezetet is károsíthatja.
A fogzománc egészsége, ellenállása öt tényezőtől függ: lepedék vagy szénhidrát jelenléte, a táplálék visszamaradása a szájban, az étkezések gyakorisága és a védő tényezők hiánya.

Mi a fogtömés?

Fogtöméssel helyreállítható a szuvas fog eredeti állapota és formája. A fogorvos először eltávolítja a szuvas fogrészeket, kitisztítja az érintett területet, majd betömi a kitisztított üreget a tömőanyaggal, ezáltal meggátolja a további fogszuvasodást.

Milyen anyagokból készülnek a tömések?

A fogászati és fogtechnikai anyagok és eljárások az elmúlt évtizedekben rengeteget változtak és fejlődtek. Így tehát a tömőanyagok összetétele és tulajdonságai is jelentősen megváltoztak.
Kompozit anyagból készülnek a modern, fogszínű vagy fehér tömések, és aranyból, porcelánból és kompozitból készülnek az inlay-ek. Korábban gyakran használtak amalgámot, ami egy higanytartalmú fémötvözet, de ezt ma már - higanytartalma és esztétikája miatt - csak elvétve használják.

Amalgám

Az amalgám egy 75% ezüstből és 25% egyéb fémekből álló fémreszelék higannyal alkotott ötvözete. Korábban széles körben elterjedt és népszerű tömőanyag volt, mert viszonylag olcsó, egyszerűbb, gyorsabb elkészíteni, mint az esztétikus tömést, strapabíró és élettartama hosszú.
Hátránya, hogy nem esztétikus, vezeti a hőt és az elektromosságot, valamint egyes nézetek szerint - higanytartalma miatt - mérgező, ezért sokan ódzkodnak tőle. A foghoz való illeszkedése nem tökéletes, így a fog és a tömőanyag közötti mikroszkopikus résekben baktériumok telepedhetnek meg, ami (alá)szuvasodáshoz vezethet.
Kétségtelen, hogy az amalgámtömés egyik alkotóeleme a higany - és a higany valóban egy mérgező nehézfém -, de "szivárgása", "párolgása" nem, vagy vitatottan bizonyított. Mégis, ha ez megnyugvást jelent a páciensnek, mindenképpen érdemes esztétikus tömésre vagy inlay-re cserélni.

Biológiai (más szóval bio-) fogászat

A biológiai fogászat nem használ amalgámtömést. Amennyiben úgy dönt a páciens, hogy esztétikusra cserélteti régi amalgámtöméseit, úgy a beavatkozások után érdemes méregtelenítő kúrát is tartani. A szelén segíti a nehézfémek kiürülését a testből.

Esztétikus, fogszínű tömések (fehér tömések, kompozit tömések)

Esztétikus, fogszínű tömések

Ide tartoznak azok az anyagok, amelyeket kompozit, kompomer vagy üvegionomer típusú anyagoknak nevezünk. Általában üvegrészecskékből, szintetikus gyantából és kötőanyagokból készülnek. A mai, korszerű rendelőkben már szinte csak ilyen töméseket használnak - frontfogakba és rágófogakba egyaránt. Mivel az ilyen anyagok színe és külleme tökéletesen megegyezik a fog színével, azok eredeti színe és formája egyaránt jól reprodukálható, így esztétikai értéke a legtöbb esetben teljes. Plasztikus tömőanyagok, ami azt jelenti, hogy a fogba paszta formájában juttatják be, és a kialakított üregben szilárdul meg valamilyen módon.
Kötési mechanizmus szerint kétféle kompozit létezik, az egyik kémiai úton köt meg valamilyen katalizátor hatására, a másik, már elterjedtebb, a fotopolimerizációs megoldás. Utóbbi esetében a tömőanyagot megvilágítják egy speciális kék fénnyel, aminek hatására az megszilárdul, megköt. Az így elkészült tömés azonnal terhelhető, használható.
Ezen tömőanyagok kedvező mechanikai tulajdonságai és sajátos kémiai szerkezete egy új tömési technikát tett lehetővé. Az üregalakítás során az eddigiekkel ellentétben minimális ép fogszövetet kell eltávolítani annak érdekében, hogy a tömésnek megfelelő tartása legyen.

Kerámia, kompozit vagy arany betétek (inlay, onlay, overlay)

A betét a tömések egyik fajtája, melyet fogtechnikus készít lenyomat alapján. Kitűnően pótolja a hiányzó fogszövetet még abban az esetben is, ha a fog koronája töméssel már nem állítható helyre, de a régi, nagy kiterjedésű tömések cseréjekor is előnyösebb megoldást kínál. Természetesebb hatást érhetünk el vele, mint egy "hétköznapi", szájban kialakított töméssel. A fogszínű betét visszaadja annak anatómiai formáját, eredeti színét, rágóképességét, funkcióját. Mivel szájon kívül, laboratóriumi körülmények között készül, fizikai tulajdonságai a hagyományos tömésekénél jobbak: nem színeződik el és kopásállóbb (ám a porcelán, természetes ridegsége miatt repedhet). A fogszínű inlay igen tartós és esztétikus tömésfajta, a jól elkészített betétek élettartama többszöröse a hagyományos tömésekhez képest.
Az inlay-eket az orvosok speciális ragasztással (cementtel) rögzítik a fogakhoz.
Inlay alkalmazásakor nem a szokásos módon képezik az üreget, mert a laborban készült tömésnek később kell a helyére csusszanni, ezért ügyelni kell, hogy az üreg falai néhány foknyira tartsanak össze az üregben befelé haladva.
Anyaguk lehet kompozit, kerámia és fém, ez utóbbi: arany, fémkerámia, aranykerámia.
Összességében a betét minden tekintetben jobb megoldás, mint a fog egyszerű tömése.

Arany inlay (arany betét)

Az egyetlen olyan tömésféleség, amely az idő múlásával csak javul. Élettartama több évtized is lehet. Ennek egyszerű a magyarázata; a nagy aranytartalmú (tehát viszonylag lágy, puha) tömés használatakor, vagyis rágáskor egyre jobban hozzányomkodjuk a tömésszélt a fogszélhez, így az ahhoz egyre szorosabban hozzásimulva megakadályozza a másodlagosan kialakuló fogszuvasodást.
Ha a pácienst esztétikailag zavarja az arany színe, szóba jöhet, hogy az arany tetejére megfelelő színű kerámialeplezést tegyenek. Ez kétféleképpen valósítható meg. Ha a teljes látható felszín kerámialeplezést kap, akkor esztétikailag kifogástalan a végeredmény, de így elvész az arannyal nyerhető nagyon jó széli záródás. Ha viszont vékony vonalként megmarad az arany, mint széli záródást biztosító anyag, a porcelán takarás szigetet alkot benne. Ebben az esetben a porcelán természetes ridegsége miatt gyakran kitörik, így az eredmény esztétikailag végül rosszabb.

Miért az arany a legjobb?

Mert az arany nem oxidálódik, nem zsugorodik, ez az egyetlen fém, ami magas hőmérsékleten sem lép reakcióba az oxigénnel és a kénnel. Az arany az élő szervezet számára leginkább befogadható fém (teljesen biokompatibilis), anyagának semmilyen káros hatása nincs; használatával az allergiás reakciók is megelőzhetőek.

Fúrás nélküli tömés

Ez a módszer igen népszerű, mert zajtalan, és ami a legfontosabb: fájdalommentes.
A kezelés során az orvos egy gélt helyez a szuvas fogba, ami felpuhítja a károsodott részt oly módon, hogy a gélben keletkező aktív klór szelektíven puhítja a demineralizált dentint, míg az egészséges foganyagban nem tesz kárt. A behatási idő 30 másodperc, amit szükség esetén, a felpuhult rész eltávolítása után ismételni lehet.
Alkalmazását javasolják azokban az esetekben, ahol kíméletes, biztonságos és lehetőleg fájdalmatlan káriesz(szuvasodás)eltávolítás szükséges, így például gyökérkáriesz, valamint a gyermekek és a szorongó felnőttek fogainak kezelésekor.
A gél által felpuhított anyag eltávolítása kézi műszerekkel történik, ami általában már nem okoz jelentős kellemetlenséget - még helyi érzéstelenítés nélkül sem.

Barázdazárás

Leggyakrabban gyermekek rágófogain alkalmazott eljárás. Ha gyermekünk szájába pillantva sötét elszíneződést látunk a rágófogak felszínén, barázdáiban, de azok még nem lyukasak, akkor érdemes fontolóra venni ezt a kezelést, mivel gyors, teljesen fájdalommentes, nem kell fúrni, nincs foganyagveszteség, és nem utolsósorban olcsóbb, mint egy tömés.
A rágófogak rágófelszíne meglehetősen rücskös, barázdált. Ezekben a barázdákban az ételmaradék megrekedhet és a felszaporodó baktériumok elindíthatják a fog szuvasodását.
A barázdazárás célja az, hogy a szuvasodásra hajlamos fogfelszínre (barázdába) egy fluorid tartalmú szilárd műanyag védőréteg, védőburok (folyékony kompozit) kerüljön, ezzel gátolva meg a fogszuvasodás kialakulását. A barázdazárás során a fogorvos az erősen barázdált fogak rágófelszínét bekeni egy híg, folyékony anyaggal, ami szétfolyik a barázdákban és megkeményedik. Évekig tartós marad, de rendszeresen ellenőriztetni kell; a gyermekek hosszú ideig viselhetik, de a fogorvosnak időnként ki kell egészítenie vagy cserélnie, hogy biztos lehessen abban, nem indult meg alatta a szuvasodás.

A barázdazárás folyamata

A fogorvos először alaposan megtisztítja a fogakat egy fluormentes polírpasztával vagy homokpolírozóval. (Ezt nevezik konzervatív barázdazárásnak.) Ezek után légfúvással megszárítja, majd ráken egy színes folyadékot. Ezt pár perc után letörli, majd vízzel lemossa, és újra megszárítja. Ezután viszi fel a fogra a folyékony barázdazáró anyagot, ami befolyik a legkisebb barázdába is. Ha az anyag fényre köt, megvilágítja kb. fél percig. Szilárdulás után 1-2 percet várni kell, míg teljesen megköt. A színes folyadék egy sav, ami kissé felérdesíti a fogzománc felszínét, hogy jobban tapadjon hozzá a barázdazáró anyag. S hogy mi történik, ha véletlenül ott is savaznánk, ahol nem kellene? Semmi. Rövid időn belül a nyálban és fogkrémben levő fluor és más ásványi anyag visszaépül a felérdesített zománcfelületbe, és helyreáll a zománc állapota.
Az elkészült barázdazárás 2-3 évig hatásosan védi a fogat a rágófelszíni fogszuvasodástól, és folyamatosan fluort bocsát ki, mely erősíti és védi a fogat. A baktériumok nem tudnak szaporodni bizonyos koncentrációjú fluoros környezetben, ezért a barázdazáró anyagok egyik nagy előnye a fluorleadó képességük.
A barázdazárás módszere a felnőttek ép rágófogaira is alkalmazható - kissé módosított változatban.

Mikroinvazív techológia

A mikroinvazív technika egy speciális prevenciós eljárás. Lényege, hogy különlegesen vékony mikrofúrókkal csak és kizárólag a szuvas részeket távolítják el a fogból. Ezért a hagyományos eljárásokkal szemben ép fogállományt egyáltalán nem kell feláldozni. A régi szemlélet alapján ezeket az apró barázdaszuvasodásokat hagyták megnőni, és csak sokkal később avatkoztak be, amikor már nagyobb volt a destrukció.
A forradalmian új, mikroinvazív fúrók segítségével már a legkisebb szuvasodások, elszíneződött barázdák is fájdalommentesen, akár érzéstelenítés nélkül, gyorsan eltávolíthatóak. Az ily módon feltárt apró, szűk üregrendszert egy speciális, folyékony kompozit tömőanyaggal töltik fel, mely a kapilláris aktivitás révén beszívódik a legfinomabb, legkeskenyebb résekbe is. Így a fogszuvasodás folyamata megáll. Előnye továbbá, hogy gyors, olcsó, egy ülésben akár több ilyen "tömés" is elkészíthető.

Gyökérkezelés, gyökértömés

Ha a fogszuvasodás már olyan mélyre terjed, hogy a fertőzés eléri a fogbélüreget, akkor az ott található erek és idegek gyulladása szinte elviselhetetlen, legtöbbször éjszaka jelentkező, lüktető fájdalom lép fel. (A lüktető fájdalmat az idegek gyulladása, a feszítő fájdalmat pedig a keletkező gázok és a baktériumok miatt termelődött genny okozza.)
Ha a fogat erős ütés éri, akár tünetek nélkül is elhalhat a fogbél. Ez sokszor csak véletlenül derül ki egy esetleges röntgenfelvétel készítésekor (ha elváltozás látható a gyökércsúcson, illetve ha elszíneződött az elhalt fog). A fogkorona olyan mértékű sérülése esetén, amikor a törés eléri az idegcsatornát, szintén szükségessé válhat a gyökérkezelés.

Hogy ne fájjon a gyökérkezelés...

Ha a páciens erős fájdalommal érkezik, akkor az első a gyógyszeres fájdalomcsillapítás. Gyökérkezelés alkalmával célszerű erősebb érzéstelenítő szert alkalmazni, amely a hagyományos Lidocainnál 4-szer intenzívebb hatást fejt ki. A fog akut gyulladásos állapotában ennek ellenére is előfordulhat, hogy nem lehet teljes érzéstelenítést elérni. Ilyenkor egy, az idegre helyezett gél segítségével lehet elérni azt, hogy az ideg fájdalommentesen elhaljon a következő kezelésig, amikor már valóban fájdalommentes lehet a kezelés.
A fogat - ha szükséges, akár többször is - fertőtlenítő, nyugtató hatású gyógyszerrel zárják le, hogy a gyógyulás bekövetkezhessen. Végleges gyökértömés csak ezek után kerül a fogba.

Pótlás helyett gyökérkezelés

Egy elhalt vagy fájó fogat kihúzni a legkönnyebb és legegyszerűbb, de ne felejtsük el, hogy az eltávolított fogat ezek után valahogy pótolni kell. Ha ezt elmulasztjuk, akkor az ellentétes fogsorban levő fog egyre jobban kinő a fogsorból, a szomszédos fogak bedőlnek az üres területre, és ha már több fog is hiányzik, akkor túlterhelődnek a megmaradt fogak. Ezek következtében több fogat is elveszíthetünk a közeljövőben. Sőt, a probléma akár az állkapocsízületre is kiterjedhet. Ezért, ha lehet, ne húzassunk, inkább mentsük meg a fogat gyökérkezeléssel!

Kapcsolat:

Easydent Budapest
Rendelési idő 08:00-16:00

Rendelőnk címe:

H - 1113 Budapest,
Danubius Hotel Flamenco
Tas vezér u 3-7.

Tel.: +36 70 601 7980
Fax: +361-785-6097